Pályaorientációs programelem – Suliplussz

A pályaorientáció egy olyan folyamat, mely a lehető legszélesebb információnyújtás révén támogatást nyújt a résztvevőknek abban, hogy azok pályaismeretét, öndefinícióját bővítse, tartalmában mélyítse, ezzel segítve elő a releváns pályaválasztási döntést, illetve a megfelelő életpálya építést, a reális karriercélok meghatározását.

A pályaorientációs tevékenységek hatása, jelentősége abban van, hogy a programban résztvevő hátrányos helyzetű tanulókat segítse, esetleges iskolai lemorzsolódásukat megakadályozza, a szociális képességeiket fejlessze, az életvezetési technikáikat bővítse.

A folyamat célja elsősorban az, hogy a diákok a mentori tevékenységek mellett olyan szolgáltatásokat is kapjanak, amelyek komplex módon segítik a fentiek eredményességének elérését, személyiségük komplex módon való fejlesztését. Nem kizárólag a pályaválasztásban, felsőoktatásba való átlépéssel érintett tanulók esetében fontos a pályaorientáció, de azoknak a résztvevőknek is lényeges ez a szolgáltatás, akik az önismeretük bővítésében, a pályaismeretük bővítésében kapnak támogatást.

A témakör tekintetében a pályaorientáció négy fő személyiségjellemző mentén vizsgáljuk a személyiséget, ezek egymásra való hatása, az egyén és a környezet hatása kell kiemelt szerephez jusson a folyamatban. A négy személyiségjellemző, amelyre a foglalkozás- sorozat tematikája fókuszált.

• Érdeklődés: olyan személyiségjellemző, amely az egyén és környezete közötti kapcsolatokat írja le, egy tulajdonság, amelyben realizálódik, hogy az egyén mit választ ki a környezetéből (emberek, dolgok tekintetében). Az életkor előrehaladásával az érdeklődés változik, más, új érdeklődési körök kerülnek előtérbe, így ennek a személyiségjellemzőnek a folyamatos vizsgálata célszerű és fontos a pályaválasztás szempontjából. Neveléstudományi kutatások igazolják, hogy 80% az érdeklődés szerepe a pálya kiválasztásának szempontjából.
• Képességek: velünk született diszpozíciók, amelyek a tevékenységeink alapfeltételei, és minden esetben az adott tevékenységben realizálódik. Ennek a személyiségjellemzőnek kiemelten fontos eleme, hogy kompenzálhatóak, tehát egy képesség más képességgel helyettesíthető. A képességek fejleszthetőek, tehát a gyakorlat során magasabb szintet érhet el az egyén. A képességek csoportosíthatóak számos módon, mentális alapképességek, speciális képességek, szakmai és szakma feletti képességek. A szakma feletti képességek (kulcsképességek) különösen fontosak az egyén életében, hiszen nem kötődnek szakmához, az egyén minden tevékenységében jelen kell legyenek.
• Értékek: Az értékek kettős értelemben vannak jelen az egyéni életpályavitelben, hiszen egyrészt jelen van a szubjektív választások tartalma, másrészt ezek objektív módon valósulnak meg. Az értékek olyan személyiségjellemzők, amelyek az egyedi választásokat, a ’mi fontos’ kérdéseket válaszolja meg. Ezek a munkához kötődő értékek (pl. munkával kapcsolatos biztonság, felügyeleti viszonyok, szellemi ösztönzés, stb.) megjelennek az egyéni pályaválasztási kérdésekben, majd az életpályavitellel való elégedettség is összefüggésben van a pálya, munkakör és a munkaértékek preferenciájával.
• Munkamód: A munkamód az egyéni munkavégzés egyéni feltételrendszerét írja le, azaz, hogy miként szeret az egyén dolgozni, munkát végezni. Ebben a személyiségjellemzőben jelen vannak olyan elemek, mint az, hogy az egyén inkább egyedül, vagy csoportban dolgozik- e hatékonyabban, inkább mentális képességeket igénylő, vagy inkább szellemi tevékenységeket igénylő feladatokban vesz- e részt.

Mindezek a személyiségjellemzők meghatározó módon jelen vannak az egyéni önismeret bővítésben, s kiemelkedően fontos, hogy minden tényező vizsgálata, fejlesztése megjelenjen a pályaorientációs programban. A programelem gondozója: Eötvös József Református Oktatási Központ.