SuliPlussz

Projekt megnevezése: „SULIPLUSSZ” Társadalmi innováció a hevesi Eötvös József Református Oktatási Központban

Megvalósítás időtartama: 2018.06.01-2021.08.29.

Támogatás összege: 247 017 290 HUF

Támogatás mértéke: 100%

A projekt konzorciumvezetője az Eötvös József Református Oktatási Központ, melynek székhelye Heves településen található. Az intézmény fenntartója a Tiszáninneni Református Egyházkerület. A projekt elsődleges megvalósítási helyszínei Heves, Debrecen és Salgótarján települések, amelyek egy része komplex programmal fejlesztendő járáshoz tartoznak.

Programunk térségi szinten az országos átlagnál halmozottabban, súlyosabban jelenlévő szociális, társadalmi, gazdasági problémákra kíván reagálni, szem előtt tartva a megvalósításban résztvevő szervezetek szakmai tapasztalatait, illetve azokat az újszerűnek minősíthető hátránykompenzáló módszereket, eszközöket, amelyek egy átfogó intézkedés keretében intézményközi implementációra is alkalmasak. Célunk, a már megvalósított, mért és eredménnyel záruló „Suliplusz” program adaptációjához szükséges fejlesztések meghatározása pontosítása, kipróbálása, amely a hevesi, debreceni és salgótarjáni járás lakosságának egészére pozitív hatással lehet, s amely egyéb régiókban is adaptálhatóvá válhat.

Programunk az alábbi területekre koncentrál, jelölve az egyes konzorciumi és egyéb partnerek szerepét:

• egész életen át tartó tanulás (köznevelési intézmények, társadalmi szervezetek)
• köznevelési, innovatív jellegű bevált módszerek: korai iskola elhagyás csökkentése, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, köznevelési intézmények közötti átmenet segítése (köznevelési intézmények, társadalmi szervezetek)
• társadalmi felzárkózás és befogadás: családtervezés, családi életre nevelés (egyházi szervezetek, társadalmi szereplők)
• egészségmegőrzés, egyészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés javítása (térségi szinten érintett egészségügyi szakemberek, intézmények közreműködésével)

Az adaptációra felkészíteni kívánt program újszerűsége többek között abban rejlik, hogy a fejleszteni kívánt személyek előmenetelében, életre való felkészítésében érintett intézmények között hatékony és közvetlen párbeszédet alakítunk ki, a célcsoport tagok fejlesztésére elhivatottságot érző szakemberek átfogó felkészítésével komplett szakterület-menedzsment fejlesztés történik, ezeknek együttesen köszönhetően a személyes mentorálás kiemelten magas hatékonysággal csökkentheti az iskolai lemorzsolódás valószínűségét, a humánszolgáltatások javítják a bevont személyek képességrendszereit, fejlesztik a mentoráltak személyiségét. A lokális szinten bevont civilek, az egyház közreműködése segíti a közösségi funkciók eredményes érvényesülését, valamint a nem hagyományos tanulási, tudás-átadási formák elterjesztését.

A projekt keretében az adaptáció módszertanára legalább 20 fő felkészítését tervezzük, az intézkedések során megvalósult szakmai tevékenységek összesített száma eléri a 30 darabot. A célcsoport fejlesztését szolgáló kontakt szolgáltatás célcsoport-tagonként 30 alkalmat ér el, projekt szinten pedig minimum 3000 alkalomból áll. A célcsoportra gyakorolt hatást átfogó mérés részeként legalább 10 fő esetében vizsgáljuk.

„Suliplussz” részletesen:

A köznevelési intézményrendszer intézményi szintjei önállóan képesek reagálni a köznevelésbe bevont, hátránykompenzációt igénylő fiatalok helyzetére, ugyanakkor a teljes intézményi szintek ezt már komplex módon nem tudják minden esetben biztosítani. Az óvodai-általános iskolai, valamint az általános iskolai-középfokú köznevelési intézményi szerepelők közti átmenet rendszerszinten nem, vagy csak nehézkesen értelmezett. Tekintettel a konzorciumvezető működési formájára az elmúlt évek lehetővé tették, hogy az átmenet köznevelési folyamatait intézményvezetésük, pedagógusaik, valamint intézményi partnereik (mint a szociális és köznevelési intézményi szereplői) egységes, átfogó folyamatként lássa, értelmezhesse. Tekintettel arra, hogy az óvoda-iskola-iskolai átmenet valamennyi fiatal előrehaladásban értelmezhető kockázatot egységes képként értelmezhetik, kidolgozásra került a szakmai tevékenységek során a társadalmi vonatkozásban innovatív módszerként értelmezhető „Suliplussz” program, melynek érdemi pilot szakasza a korábbi tanévekben érhette el szakmaiságának lényegét.

Az innováció kulcs-fontosságú eleme legfőképpen abban rejlik, hogy a fiatalokat az őket érintő folyamatok alanyaként a köznevelésben töltött életszakaszuk során valamennyi ért hatás tekintetében intézményhálózati tagok kapcsán direkt-párbeszéd segítségével egyszerre több irányból megközelítve kerül támogatásra. Az érintettek életszakaszában hatással bíró iskolai, szociális intézmény-szereplői, települési, térségi, helyi intézményi együttműködés direkt-kommunikációján keresztül átfogó szakmai támogatásban részesülve hátránykompenzációs intézkedések együttes hatásmechanizmusa révén valamennyi egyéni fejlesztési célmeghatározásokon alapuló folyamatszakasz eredményesnek bizonyul. A kiemelt szakmai figyelem az alábbi folyamatot követve vált képessé hatásos, eredményes, effektív intézkedés-sorozattá válni:

• gyermek bekerülése az intézményrendszerbe (óvoda)
• szociális, egészségügyi párbeszéd kezdeményezése a szakterületek intézményi szereplőivel
• első átmenet
• iskolai direkt kommunikáció az óvodai intézményszereplővel
• második átmenet
• iskolai szereplők együttes kommunikációja

A kommunikáció ez esetben a fent bemutatott folyamatra vonatkoztatva a bevont gyermek egyéni fejlesztési igényének meghatározásán túl a sajátos fejlődési specifikációkra reagál input-output szakaszolással. A direkt intézményszereplői párbeszéd lehetővé teszi, hogy a gyermek fejlődése során keletkezett közvetlen benyomások mérhető, adaptálhatóan rögzített jellemzőkkel hatékonyabbá tegye az átmenetet segítő koncentrált pedagógiai fejlesztést, valamint az egyéni fejlesztési igények minél pontosabb, eredményesebb megvalósítását. Kisgyermekkori szakaszban ez fejlesztőpedagógiai módszerek, iskola-iskolai életszakaszban pedig oktatás-kiegészítő módszertani hatásmechanizmusok által történik. A teljes folyamat mérésének módszertani rögzítése középfokú köznevelési szakaszban történt, 30, az iskola-elhagyás szempontjából potenciálisan veszélyeztetett tanuló bevonásával. A tanulók a direkt-intézményszereplői kommunikációnak köszönhetően lényegesen kiemeltebb módon kaptak figyelmet egyéni fejlesztésük során.

Folyamatleírás:

• intézményközi párbeszéd alapján, valamint bemeneti mérés alapján veszélyeztetett célcsoport-tagok észlelése
• bemeneti mérés elvégzése
• egyéni fejlesztési terv készítése
• előrehaladás (dokumentált, mérhető) biztosítása hangsúlyosan közvetlen intézményszereplői párbeszéddel (iskola-védőnő, egészségügyi szolgálat, pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadó, gyermek, és ifjúságvédelmi szakember, települési önkormányzat, egyéb intézményi partnerek, szülői munkaközösség) (egyéni jellemzők feltárása, közös meghatározása, már észlelt személyi jellemzők átadása, közös szakmai párbeszéd)
• fejlődés érdekében meghatározott célok elérésének szakaszolt mérése, köztes mérés
• kimeneti mérés
• nyomon követés

Egyéni fejlesztés során alkalmazott módszertanok:

• mentorálás
• közösségépítés
• kompetenciafejlesztés
• pályaorientáció
• családlátogatás
• intézményközi munkamegbeszélések, együttműködések

Mérés, nyomonkövetés eredményének összegzése:

• a tanulók a fejlesztés kezdetekor meghatározott célkitűzéseket elérték
• a fókuszcsoport tagjai korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás által nem váltak érintetté
• szakmai összegzés, módszertani összegzés
• értékelési összefoglaló

A teljes folyamatkövetés dokumentációja jelen felhívásban meghatározott célkitűzések mentén alkalmas az innováció finomhangolását, intézményi adaptációban közreműködő szakemberek felkészítésének segítségével a térségi kiterjesztésre.

Ismerve a konzorciumi partnerek célkitűzéseit térségi szinten adaptálhatóvá alakíthatóak innovációnk szakmai folyamatai. Alapítványi partnerünk szakmai gyakorlatai révén társadalmi vonatkozásában képes teljessé tenni székhelye szerinti térségben és más régiókban is módszerünk lényegét, egyesületi partnerünk köznevelést támogató gyakorlatain keresztül képes implementációs kezdeményezéseit kiteljesíteni intézményhálózati partnereinek közreműködésével.

Módszerünk, innovációnk újszerűségét az adja, hogy egyszerre vagyunk képesek a fejlődést az egyén és intézményi szereplők szintjén értelmezni, ez által hatékonyabban reagálni a beavatkozást igénylő területeken.

Korai iskola elhagyás csökkentése:

• érzelmi háttér, közösség-alapú értelemben,
• egyéni életút, életpályakövetés,
• egyéni fejlesztések összhangja az intézményhálózati szereplőkkel,
• nevelési tanácsadó,
• családsegítő központ,
• védőnő, iskolaorvosi, egészségügyi ellátórendszer,
• GYIV feladatok átfogó értelmezése,
• települési önkormányzat,
• szociális intézményháló egyéb szereplői,
• egyéni szociális személyi jellemzők gyors feltárása, már felismert szociális jellemzők intézmény-elődtől való átemelése,
• pályaorientáció,
• szülő-suli kapcsolat,
• személyiségfejlesztés,
• hitéleti vonatkozás,

Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása:

• felzárkóztatási jó gyakorlatok,
• fejlesztési koncepciók,
• közösségbe-emelés,
• intézményhálózati direkt-kommunikáció,
• ösztöndíjrendszerek,
• mentorálás,

Tanulók integrációja:

• HH, HHH, SNI tanulók egyéni fejlesztése,
• hitéleti vonatkozás,
• pedagógusok, oktatók, fejlesztő pedagógusok, köznevelési szakemberek érzékenyítése,
• helyi társadalmi-gazdasági folyamatokra történő direkt reagálás

Köznevelési intézmények közötti átmenet segítése:

• óvoda, általános iskola
• általános iskola-középfok átmenet segítése az intézményhálózat intézményi szereplőinek egységes üzemeltetési tapasztalatainak köszönhetően
• specializálva a szakgimnáziumi, gimnáziumi jellemzőkre

Innovációnk azon az elven alapul, hogy a nehéz helyzetben lévő fiataloknak komplex, személyre szabott humánszolgáltatásokkal lehetséges megadni azt a támogatást, aminek következtében szociális, társadalmi kirekesztésük csökken, tanulmányi eredményeik javulása révén képzési, munkaerő- piaci esélyeik javulnak, életvezetési kompetenciáik fejlődnek.

Összegezve:

1. Az oktatási rendszerbe bekerülő, veszélyeztetett gyermekkel való személyes kapcsolatfelvétel (a pedagógus, szociális szakember, GYIV munkatárs javaslatára).
2. Egyéni problémadefiníció meghatározása: Írásos formában rögzített esetnapló, mely a mentorral való beszélgetés kapcsán leírja, hogy melyek a főbb problémák, elakadások a tanuló életében, s ezek hátterében mi áll.
3. Egyéni mentorálás: amennyiben nincs szükség magasabb fokon szakember bevonására, úgy a mentor egyéni esetkezelési tervet alakít ki közösen a tanulóval, amelyben a személyes, rendszeres kapcsolattartás meghatározó. Minimum havi több alkalommal, min. egy órában egyéni esetkezelés zajlik, aminek a célja, az elakadás, probléma megoldása. Az egyéni esetkezelésben más szakterületek szakértőinek bevonására, csoportos képességfejlesztő foglalkozásokra, játékokra sor kerülhet, ennek szükségessége, tervezése írásos formában rögzítésre kerül.
4. A lemorzsolódás, az élethosszig tartó tanulás érdekében életpálya tanácsadás, pályaorientációs tevékenység valósul meg egyéni és csoportos munkaformában, változó, az igényeknek megfelelő óraszámban és létszámmal. Jelen programban mind a pályaorientáció, mint az életvezetés, mind pedig a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása tréning jelleggel megvalósul.
5. A szülők és az intézmények közelítése: negyedévente informális keretek között érzékenyítő, közösségépítő programok valósulnak meg, ahol a pedagógus, a mentor, a gyermek, a szülő és a hitéleti szereplők egy térben, egy időben a hagyományos családi és vallási értékek közvetítésével kerülnek közelebb egymáshoz, a közösséghez, elősegítve ezzel a kirekesztődés csökkentését, javítva a szociális kapcsolatokat.
6. Tematikus foglalkozások, rendezvények, kirándulások segítik a programunkban azt, hogy a veszélyeztetett fiatalok iskolai lemorzsolódás csökkenjen, az egyes intézmények közötti átjárás realizálódjon, s a családok életvezetés képessége a szociális tanulási formák alkalmazása kapcsán fejlődjön.
7. Az egyéni esetkezelés lezárása: ha a tanuló problémája részben vagy egészben megoldódik, helyzete már nem vagy csak részben veszélyeztetett, az egyéni napló lezárásra kerül, de a személy nyomon követése megvalósul.

A fentiek tekintetében elmondható, hogy az innovációnkat továbbfejlesztése szükségszerű, a folyamat pontosítása, menetének minőségügyi szabályozása kiemelkedő fontosságú, hiszen tekintettel a célcsoport létszámára, illetve az egyéb területeken is fellelhető veszélyeztetett csoportok tömeges jelenlétére, a társadalmi innováció implementálása reális célként jelenik meg, s valódi értékeket hordoz magában.

Projektünk legfőbb hosszú távú célja, hatása, hogy:

• az általunk kidolgozott, majd a projekt keretében finomított, humán szolgáltatásokkal kibővített társadalmi innováció adaptálhatóvá váljon az ország legtöbb területén, ahol a hátrányos helyzetű célcsoportok, a veszélyeztetett szociális rétegek problémái megjelennek,
• tréningjeink kapcsán szakértők egész sora nyerjen betekintést e célcsoport komplex problémakezelésének innovatív eszköztárába,
• fejlődhessenek a szakmai megvalósítók mind képességeikben, mind pedig szociális érzékenységükben,
• az érintett járásokban a lakosság egy részének érzékenyítése megtörténhessen, a folyamatos online kommunikáció kapcsán a járáson kívül eső érdeklődők is hírt kapnak e felzárkóztatásra alkalmas, a hátrányos helyzetűeket támogató szakmai programról
• hálózati szakmai kapcsolatok erősödhessenek, a célcsoport multidiszciplináris problémakezelése megkezdődhessen,
• tovább csökkenhessen az iskolai lemorzsolódás aránya az érintett járásokban
• javulhasson a célcsoport tanulással, személyiségfejlődéssel kapcsolatos attitűdje

A több szakterületről érkező intézmények, konzorciumi tagok bevonása és koordinálása kapcsán újszerű, konstruktív ötletek születhetnek, s az adaptáció még fejlettebb formája is létrejöhet a projekt végére, így akár újabb projektötletek is megvalósulhatnak a térség társadalmi felzárkóztatása érdekében.